4 hónaposan kaptam az első kutyusomat, egy fekete angol cocker spániel kisfiút. Alex-nek hívták, nagyon szerettem. mindig nyúztam, mert a lelógó fülei olyan édesek voltak. nőttem-nőttem, cseperedtem, ahogyan ő is. hirtelen elrepült 14 év, felnőttünk. sajnos ma már nincs velem, de érzem a közelségét minden nap. ültettem egy magnóliafát, amikor meghalt a szentem, azóta is minden évben virágzik. idén, eddig úgy néz ki, nagyon sok virág lesz rajta. remélem, az időjárás nem fog odavágni neki. (:
egyszerűen nem tudok kutya nélkül meglenni. az itthoni 3 mellé most kaptam egy 8 hónapos Sarplaninac-ot, Lénának hívják. Kapuváron van a halastónál, egy rettentően értelmes, szelíd, gyönyörű kutya. úgy sajnálom otthagyni, amikor el kell jönni a tóról. de sajna nem hozhatom haza, szerintem az itthoni vautok nem fogadnák szívesen, ha "betolakodna" egy negyedik szépség. sokszor így sem férnek meg egymás mellett.____
holnap rutinvizsga. reggel felkészítenek a kedvenc buszsofőrjeim, remélem, jó hangulatban telik a velük töltendő 2 óra, utána másfél óra vezetés és déltől vizsga - nem tudom, pontosan hánytól, sokan leszünk. legalábbis azt mondták.
amúgy minden ok. most már nem akarnak osztályozóra küldeni, gyűlnek a jegyeim mindenből, már csak két speckó tantárgyból kell egy-egy jegy és meg is vagyok mindennel, már csak le kell vizsgáznom.
csak. (:
xoxo
No comments:
Post a Comment